2015. október 11., vasárnap

6 rész:Féltékenység

Sziasztok remélem tetszeni fog ez a rész.Ha igen,ha nem várom a véleményeteket kommentbe.

Elaludtam.Ez volt az első gondolatom reggel,miután ránéztem az órámra.Ne már hogy lehetek én ilyen szerencsétlen,hogy már az első héten elkések a suliból.Gyorsan kipattantam az ágyamból és letusoltam majd felöltöztem.Mikor leértem a nappaliba akkor már nem találtam senkit itthon.Felkaptam a táskám majd kivágódtam az ajtón.Éppen a szomszéd ház előtt mentem el mikor valaki utánam kiabált.
-Ne vigyelek el?-kérdezte valaki a hátam mögül majd megfordultam
-Nincs az az isten hogy én felüljek mögéd.-mondtam a szemébe nézve
-Akkor inkább elkésel még jobban?-kérdezte Jorge majd elgondolkoztam
-Na jó de csak most az egyszer.
-Akkor induljunk mert én is késésben vagyok.- mondta mosolyogva majd a kezembe nyomott egy bukósisakot
-Köszönöm.-mosolyogtam rá majd felvettem
-Egész jól áll.-nevetett majd ő is felvette az övét.Felült a motorra majd én is mögé és átkaroltam,olyan jó volt a közelébe lenni hogy azt szavakkal nem tudnám leírni.Elindultunk majd nemsokára a sulitól nem messze lévő parkot pillantottam meg tudtam hogy már nem vagyunk messze,és igazam is volt.A suli előtt gyorsan leszálltam majd megköszöntem hogy elhozott és meg nem álltam az osztály termemig.Éppen folyt az első óra ami földrajz volt.
-Stoessel kisasszony.Örülünk hogy végre megtisztel minket a jelenlétével.-mondta Henderson tanár nő
-Bocsánat tanár nő.-ültem le a helyemre Lodo mellé
-Miért késtél?-suttogta a fülembe
-Elaludtam.-mondtam majd hallgattam ahogy a tanárnő Afrikáról mesél nekünk
Eldöntöttem hogy megfogadom Lodo tanácsát és felveszem az éneket és a táncot még plusz óráknak.Meg is beszéltem már a tánc tanárral Gregorio-val és már csak az ének tanárral kell hogy beszéljek.Éppen Cande-val beszélgettem mikor Diego jött oda hozzánk.
-Szia tini beszélhetünk?-kérdezte mosolyogva
-Persze.-válaszoltam majd elbúcsúztam Cande-tól
-Hogy van a bokád?
-Jól te feltételezem nem erről akartál beszélni.
-Igazad van.Azt szerettem volna megkérdezni hogy lenne-e kedved eljönni velem Jorge szülinapjára?-kérdezte Diego
-Miért mennék el veled?
-Mert mondjuk jössz nekem egyel azért meg tegnap haza vittelek?-mosolygott rám
-De nem kértelek rá.
-Mégis megtettem.Na hogy döntesz?
-Még meggondolom.-és ezzel a mondattal ott is hagytam.A nap további része unalmasan telt,mígnem a folyosón sétáltam és egy kéz rántott vissza.


/Jorge Blanco/

Egyszerűen nem.Nem tudom kiverni a fejemből,éjjel-nappal rá gondolok.Még soha nem éreztem így,még Vale iránt sem.Nem tudom mi van velem, ha a közelemben van teljesen megváltozok.A rossz fiúból,jófiú lesz teljesen elvarázsol.A mosolya,a személyisége teljesen megbabonázott.Reggel mikor átkarolt a motoron olyan érzés fogott el ami már nagyon rég nem.Talán újra szerelmes leszek?Talán ő megváltoztathat?Visszahozhatja a régi énem?Elvesztettem a régi barátaimat,akik talán már soha nem bocsájtanak meg nekem.Helyre lehet még ezt vajon hozni???
Éppen a srácokkal próbáltuk az egyik dalt,amit a külön órára kellett megírni.A bandát úgy állították össze hogy:Én Diego,Ruggero.Samu,Facu,és Nico.A Mi princesa-t énekeltük ezt a számot közösen írtuk.
-Szerintem jó volt.-mosolygott Ruggero
-Ja elmegy.-válaszoltam
-Elmegy?Neked semmi sem elég jó?Nem hiszem el hogy egyszer barátok voltunk.-viharzott ki a zene teremből
-5 perc szünet elpróbáljuk még egyszer és aztán mehetünk.-mondtam majd a táskámhoz sétáltam és kivettem belőle egy üveg vizet.majd ittam pár kortyot
-Figyi meghívtam valakit a bulidba.Remélem nem baj.-mosolygott Diego mint a tejbe tök úgy látszik hogy az kis haverom szerelemes
-Miért lenne baj és ki a szerencsés?
-Az új csaj Tini.-mikor meghallottam a nevét tátva maradt a szám
-Miért pont ő?-kérdeztem miközben kicsit meglöktem
-Mi bajod van haver?Azt mondtad nem baj.-lökött rajtam ő is egyet
-Hé,álljatok már le.-állt közén Nico
-Nekem ugyan semmi bajom.-hagytam ott őket



/Martina Stoessel/

A nap további része unalmasan telt,mígnem a folyosón sétáltam és egy kéz rántott vissza.És szembe találtam magam Vale-val,aki körmeit a karomba mélyesztette.
-Na idefigyelj te kis ribanc.Szállj le a pasimról de nagyon gyorsan mert nem lesz jó vége.-szorította meg még jobban a kezem
-Te normális vagy semmi közöm Jorge-hoz.-emeltem fel a hangom
-Ne is legyen mert különben nagyon megbánod!Remélem megértetted.
-Vale engedd el.-kiabált rá Ruggero a hátam mögül mire elengedte a kezem
-Jaj,már csak te hiányoztál ide Ruggelito.-ezzel a mondattal ott is hagyott minket majd Ru jó szorosan megölelt
-Nincs semmi bajod?-mért végig aggódva
-Nincs csak a kezem fáj egy kicsit.
-Gyere hazaviszlek.-mosolygott majd rám adta a felsőjét és haza sétáltunk.Az út csöndesen telt,mikor a házunk elé értünk Rugge két puszival búcsúzott.Miután megvacsoráztam,elmentem tusolni éppen mikor a felsőmet vettem le észrevettem a kezemen a Vale szorítása által hagyott lila foltokat a kezemen.Mikor végeztem mindennel befeküdtem az ágyamba és azon nyomban el is aludtam.